talaj pH mérés

Növényi tápanyagfelvétel a kémhatás függvényében és megfelelő tápoldat választás

Sok helyen olvashatjuk, hogy a helyes tápoldatozás mellett fontos az öntözővíz pH értékének optimalizálása is, ha egészségesen fejlődő növényeket és bőséges termést szeretnénk elérni. Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk, hogy miért is van erre szükség, illetve miért fontos a tápoldatok kiválasztásánál a tápelemek arányának figyelembevétele is.

Miért fontos a talaj pH értéke?!

A talaj pH értékét nehézkes definiálni, hiszen szilárd anyagról van szó. Sokkal inkább beszélhetünk a talajban található víz pH értékéről, vagyis arról, hogy mennyi szabad hidrogéniont (H+) tartalmaz az oldat. Savas kémhatás esetén a H+ koncentrációja magas (pH < 7), míg lúgos kémhatás esetén (pH > 7) a hidroxidion (OH) koncentrációja az. Ha a két ion koncentrációja megegyezik, az oldat semleges.

A pH határozza meg az ásványi anyagok és tápanyagok oldékonyságát, és mivel a növények kizárólag vízben oldható formában képesek felvenni a számukra szükséges elemeket, ezért ennek a hatékonyságát az oldat pH értéke alapvetően befolyásolja. A megfelelő pH érték beállításával biztosíthatjuk, hogy a növény minden számára szükséges tápanyaghoz hozzáférhessen.

Az esszenciális mikro-, mezo- és makroelemeket nem elemi, hanem ionos formában, kationként (pozitív töltésű ionként) vagy anionként (negatív töltésű ionként) tudják hasznosítani. A kémhatástól függően bizonyos ásványi anyagok vízben oldhatóak lesznek, vagy épp ellenkezőleg, kémiai töltésük miatt egymáshoz kötődve oldhatatlan csapadékot képeznek, ami nem hozzáférhető a növény számára. Elmondható, hogy nagyon alacsony pH-nál (pH < 5) sok tápanyag nem áll rendelkezésre (pl. kalcium, magnézium), míg magas pH érték esetében (pH > 7.5) más ásványi anyagokról mondható el ugyanez (pl. vas).

Az ionos formában jelenlévő tápanyagok talajtól a gyökérig történő mozgásának eredményeképpen a növénynek elektromosan semlegesnek kell maradnia a talajra nézve. Ehhez egyensúlyra van szükség a kationok nettó áramlása és az anionok nettó áramlása között. Következésképpen a kationok teljes áramlását az anionok rendelkezésre állása korlátozza, és fordítva.

Az „ideális” talaj pH-értéke közel semleges, vagyis a pH 6.5 enyhén savastól a pH 7.5 pH enyhén lúgosig terjed. Megállapították, hogy a legtöbb növényi tápanyag hozzáférhetősége ezen a 6.5 – 7.5 pH-tartományon belül optimális, ráadásul ez a kémhatás a legkedvezőbb a gyökérfejlődés szempontjából is.

A nitrogén, a kálium és a kén olyan makroelemek, amelyek hozzáférhetőségét – sok más elemmel ellentétben – a talaj pH-ja közvetlenül kevésbé befolyásolja, de bizonyos mértékig azért hatással van rá. A foszforét (P) azonban nagy mértékben érinti.

A nitrogén egyensúlyozó hatással bír, mivel kationként (ammónium-ion, NH4+) vagy anionként (nitrátion, NO3) is jelen lehet a talajban. Savas talajokban a kalcium és a magnézium szintje alacsony, a nitrogén túlnyomórészt ammónium-ion formájában van jelen, amely hozzáférhető és tárolható. Az ammónium kationként tárolt nitrogén kevésbé versenyez a foszforral a növényi felszívás során. Ez igencsak előnyös savanyú talajokban, ahol a foszfor erősen megkötődhet, és a növényeknek minden segítségre szükségük van a megfelelő mennyiség eléréséhez. Enyhén savas, semleges vagy lúgos talajban a nitrogén túlnyomórészt nitrátion formájában van jelen. Anionként nem versenyez a kalciummal és a magnéziummal az adszorpció során. Ez azoknak a növényeknek kedvez, amelyeknél nagyobb a kalcium- és magnéziumszükséglet, szemben azokkal, amelyek jobban tolerálják a savas körülményeket.

Lúgos pH-értékeken a foszfátionok hajlamosak gyors reakcióba lépni a kalciummal és magnéziummal, így nehezen oldható vegyületeket képeznek. Savas pH-értéknél a foszfátionok alumíniummal és vassal reagálva szintúgy oldhatatlan csapadékot képezhetnek. A legtöbb egyéb tápanyag (különösen a mikrotápanyagok) általában nehezebben hozzáférhetőek, ha a talaj pH-ja 7,5 felett van, mintha az enyhén savas kémhatású. Kivételt képez ez alól a molibdén, ami úgy tűnik, hogy mérsékelten lúgos pH-értéknél jobban hozzáférhető, mint savas pH-n.

tápanyagfelvétel pH szint, pH táblázat

A talaj kémhatásának optimális beállítása előtt két fontos tényezőt kell figyelembe vennünk. Az első, és talán magától értetődő, hogy ismerjük a kiindulási pH értéket, amit, ha szükséges, változtatni szeretnénk. Ennek megállapításához ma már rendkívül sokféle és különböző márkájú mérőeszköz érhető el a webshopon. Erről egy bővebb cikk készült, amit az oldal alján lévő linken megtalálsz.

A második tényező a termeszteni kívánt növények igényeinek ismerete. A különböző növények eltérő körülményekhez alkalmazkodtak, így tápanyag és pH igényeik is eltérhetnek. Bár a már fentebb említett ideális pH tartomány sokuk számára megfelelő, kivételeket mindig találunk. Példaképp az áfonyának magas a vasigénye és a kifejezetten savas közeget kedveli, ami érthető is, hiszen ez az a pH tartomány, ahol az a leginkább hozzáférhető.

Tápoldatok és talaj pH

A tápoldatokban található elemek közül a nitrogén az, amelyik a pH értéket a leginkább befolyásolja. Az ammónium alapú trágyák képesek savas irányba mozdítani a kémhatást, mivel a nitráttá való átalakulás során H+ ionok szabadulnak fel. A nitrát alapú trágyák esetében ez pont fordítva van, az ammónium-ionná történő átalakulás során felszabaduló OH ionok lúgosítják a talajt.

A korábbiakban láthattuk azt is, hogy a tápanyagok hozzáférhetősége egymáshoz képesti arányuktól is függ. Tehát a tápoldat kiválasztása során érdemes figyelembe venni annak N-P-K értékét.

De mi is az az N-P-K érték?

Az N-P-K érték az adott tápoldatban található nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) mennyiségéről és egymáshoz viszonyított arányáról ad információt. Minél magasabb ez az érték, annál koncentráltabban tartalmazza az oldat az adott tápelemet. Például a 20-5-5 N-P-K értékű oldatban négyszer több nitrogén van, mint foszfor és kálium. Hogy milyen értékű oldatot válasszunk, az függ a növény igényeitől, illetve attól, hogy milyen fejlődési ciklusban van éppen. Míg a nitrogén központi jelentőségű a szár és levelek fejlődésében, így a vegetatív szakaszban, addig a foszfor kiemelten fontos a gyökérnövekedésben, virág és termés fejlődésben, tehát a generatív szakaszban.

Ha tehát ismerjük növényeink pH és tápanyag igényeit, és figyelembe vesszük az aktuális fejlődési ciklusukat is, már képesek leszünk a megfelelő mennyiségű és hozzáférhetőségű tápanyaggal ellátni őket, hogy egészségesen fejlődhessenek és bő termést is hozhassanak.

Abban az esetben pedig, ha elbizonytalanodnánk vagy kérdésünk lenne, bátran kérd szakember segítségét vagy fordulj hozzánk bizalommal!

További cikkek a növénytermesztéssel kapcsolatban:

Források:

Jensen, Dr. Thomas L., “Soil pH and the Availability of Plant Nutrients,” IPNI Plant Nutrition TODAY, Fall 2010, No. 2, www.ipni.net/pnt

Northeast Organic Farming Association – Soil Fertility, A Guide to Organic and Inorganic Soil Amendments, Robert Parnes, March, 2013